Kisvállalkozások a gazdasági növekedésben

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) alapvető szerepet játszanak a gazdasági növekedés előmozdításában a világ gazdaságaiban. A fejlődő országokban a kkv-k jelentős szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, a virágzó magánszektor felépítésében és a gazdaságok diverzifikálásában. A 206 fejlődő országból, 99 fejlődő gazdaságból összegyűjtött vállalkozási felmérési adatok alapján a Világbank tanulmánya megállapította, hogy a tanulmányban a medián országban a munkahelyek 86% -át a 250 vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kkv-k adták.

A fő tényezők, amelyek meghatározzák, hogy egy vállalkozás melyik kategóriába sorolható, az az alkalmazottak létszáma, illetve a vállalkozás forgalma. A közepes méretű vállalkozás 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztat, a kisvállalkozás 50 főnél kevesebbet, míg a mikrovállalkozás 10 főnél kevesebb alkalmazottal bír.

Az országok többségében a mikro-, kis- és középvállalkozások a foglalkoztatás jelentős részét képviselik. Mind a fejlődő, mind a fejlett országokban az ilyen vállalatok a teljes foglalkoztatás mintegy kétharmadát teszik ki. Különösen a fejlődő országokban a kisvállalkozások kritikus eszközeik lehetnek a társadalmi befogadás szempontjából, többek között azáltal, hogy lehetőséget biztosítanak a nők számára a gazdasági tevékenységekben való részvételhez.

Noha a legtöbb országban az kkv-k a munkaerő többségét foglalkoztatják, a GDP-hez való hozzájárulásuk alacsonyabb, a fejlődő országokban körülbelül 35%, a fejlett országokban pedig körülbelül 50%. Ennek oka elsősorban az, hogy ezek a kisebb vállalkozások sokkal kevésbé termelékenyek, mint nagyobb társaik.

A legtöbb országban a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) 10–250 embert foglalkoztató vállalkozásoknak tekintik. A legfeljebb 10 alkalmazottat foglalkoztató cégeket általában mikrovállalkozásoknak nevezik.

Annak ellenére, hogy új lehetőségek merültek fel a kisebb cégek számára a világpiacra való csatlakozáshoz, a kkv-k részvétele a nemzetközi kereskedelemben nagyon korlátozott. Számos tanulmány kimutatta, hogy az kkv-ket a kereskedelem akadályai inkább befolyásolják, mint a nagyobb vállalatokat. Az akadályok közé tartozik a nem vámjellegű akadályok, a nehézkes rendeletek és a határellenőrzési eljárások, a finanszírozáshoz való hozzáférés és az átláthatóság hiánya.

A kkv-k különleges helyzetét néhány WTO-megállapodás, továbbá többoldalú megállapodások és munkaprogramok, valamint technikai együttműködés révén elismerik és kezelik. Például a dömpingellenes megállapodás, valamint a támogatásokról és a kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás egyes rendelkezései csökkentik a kisvállalkozásokra vonatkozó információszükséglet terheit, és lehetővé teszik a kormányok számára, hogy bármilyen segítséget nyújthassanak számukra.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

A vállalkozásnál fontos a marketingcélok meghatározása

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Minden nagyszerű marketingterv középpontjában stratégiai és egyértelmű marketing célok listája áll.

A marketing célok, a márka által meghatározott célok. Felvázolják a marketing csapat szándékait, világos iránymutatást adnak a csapat tagjai számára a követéshez, és információkat nyújtanak a vezetők számára a felülvizsgálathoz és támogatáshoz. A marketing célok a marketing stratégia, döntő részét képezik. Meghatározott célok nélkül egy márka csak küzd a tervei elérésével, mert nem lesz világos, mit akar tenni. Egyértelmű tervre van szükség ahhoz, hogy tudja, mit fog tenni, és azt, hogyan tervezi.

Tehát, ha olyan marketingstratégiát dolgoz ki, amely rendelkezik vízióval, de hiányzik a marketing célok konkrét listája, akkor használja ezt az útmutatót a tervek fejlesztéséhez és frissítéséhez. Nagyobb valószínűséggel fogja elérni céljait, ha azokat meghatározza, körvonalazza és összeállítja a mérhető marketing célok világos listájába.

Az első lépés az, hogy kiválasztja a marketing célokat. A marketing célok hasznos listájának elkészítésének első lépése a stratégia lehetőségeinek áttekintése.

Noha számos célkitűzés felvázolható a marketingterveiben, a leggyakrabban használt marketingpéldák közül néhány, a következő célokat tartalmazza. Vegye figyelembe a márka színvonalát és helyzetét, és válasszon ki kettő vagy három marketingcélt, amelyre összpontosít.

Példa marketing célokra:

Hirdesse az új termékeket vagy szolgáltatásokat.

Amennyiben a közelgő tervek között új ajánlatok bevezetése is szerepel, akkor marketing céljainak tartalmaznia kell, ezen új termékek és szolgáltatások népszerűsítését.

Feltéve, hogy márkája nem rendelkezik nagy online lábnyommal, akkor marketingterve lehet a keresőmotor-optimalizálás elindítása és a láthatóság növelése a keresőmotorok rangsorában, valamint a közösségi média platformjain.

Új ügyfelek megcélzását célul akkor választhatja, ha már rendelkezik hűséges ügyfélkörrel, de szeretné azt kibővíteni és új közönséget, ügyfeleket elérni.

Tartsa meg meglévő ügyfeleit, ahelyett, hogy az új ügyfelek megszerzésére összpontosítana.

Építsen márkatudatosságot, ha márkája új vagy csak kicsi közönség számára ismert, az egyik marketingcél, amelyre összpontosíthat, az lehet, hogy kibővíti elérhetőségét, így minél több ember megismerheti a márkáját.

Fejlessze a márkahűséget, ugyanis, ha a közönség már ismeri a márkáját, érdemes lehet nemcsak a tudatosság, hanem a márka mélyebb vonzerejére és hűsége fokozására összpontosítani.

Növelje az értékesítést és/vagy a bevételt, hiszen, amikor termékeket vagy szolgáltatásokat értékesít, akkor érdemes lehet koncentrálnia arra, hogy több ilyen ajánlatot értékesítsen. Ez az egyik marketing célkitűzés, amely növeli a bevételt és a vállalkozásba beérkező pénzmennyiséget.

Növelje a profitot. Ez a marketing célkitűzés különbözik az eladások és a bevételek növelésétől, mivel a profitot más eszközökkel is növelheti, mint hogy többet értékesít. Ez a célkitűzés magában foglalhatja a költségek csökkentését, továbbá, ha több olyan tételt értékesít, amelynek magasabb haszonkulcsa van, vagy más olyan változtatásokat, amelyek növelik a profitot (ami nem feltétlenül növeli a bevételt).

Nyisson új piacok felé. Ezt úgy teheti, hogy amennyiben márkája már ismert vagy sikeres egy adott iparágban vagy földrajzi területen, érdemes lehet bővülnie a piacon vagy nyitnia egy új célpiac felé.

Növelje a piaci részesedését. Ahelyett, hogy új területre nőne fel, érdemes bővíteni a lábnyomát a jelenlegi piacon. Ez a cél elősegíti, hogy több elérhető ügyfelet szerezzen az iparágban vagy a földrajzi helyen.

Elgondolkodtató lehet Ön számára ez a lista, és öt, tíz vagy akár az összes marketing stratégiát szeretné kiválasztani. Fontos azonban megjegyezni, hogy a marketing célok listájának viszonylag rövidnek kell lennie. Szánjon időt arra, hogy egyszerre két-három célra összpontosít, majd készítsen olyan terveket, amelyekkel később újra visszatérhet és összpontosíthat más célokra.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

A sokat hallott SWOT és a marketing kapcsolata

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A SWOT-elemzés egy egyértelmű modell, amely elemzi a szervezet erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit egy marketingstratégia megalapozása érdekében. Ennek során figyelembe veszi, hogy egy szervezet mit tud, és mit nem tud megtenni, valamint a vállalat termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos esetleges kedvező vagy hátrányos feltételeket.

A SWOT-elemzést gyakran a tervezéshez kapcsolódó kulcsfontosságú lépésként tekintik megtévesztően egyszerűnek, annak óriási értéke ellenére. A rendszer egyesíti a környezeti elemzésből származó információkat, és két elemre osztja azokat, egyrészt a belső kérdések (erősségek és gyengeségek) és másrészt a külső kérdések (lehetőségek és veszélyek).

Az elemzés ezen szintje lehetővé teszi a szervezet számára, hogy meghatározza, vannak-e olyan tényezők, amelyek elősegítik a konkrét célok elérését (egy meglévő erő vagy lehetőség miatt), vagy vannak akadályok, amelyeket le kell küzdeni, mielőtt a kívánt eredmény megvalósulhat (gyengeségekre vagy fenyegetésekre).

Mindenekelőtt vizsgájuk meg, hogy mi az a SWOT-elemzés. A korábban fent említett SWOT elemzés folyamata, kiértékeli vállalata erősségeit, gyengeségeit, piaci lehetőségeit és potenciális veszélyeit, annak érdekében, hogy versenyképes betekintést nyújtson a vállalkozás általános sikerét befolyásoló potenciális és kritikus kérdésekben. Ezen kívül a SWOT-elemzés elsődleges célja minden olyan tényező azonosítása és hozzárendelése, amelyek pozitívan vagy negatívan befolyásolhatják a siker egyikét a négy kategória valamelyikében, objektív és alapos áttekintést nyújtva az üzleti vállalkozásról. Rendkívül hasznos a szervezet céljainak kidolgozásához és megerősítéséhez. A négy kategória mindegyike különleges betekintést nyújt, amely felhasználható a sikeres marketingstratégia ápolására.

Az erősségek, pozitív tulajdonságok a szervezeten belül és az ön irányítása alatt. Az erősségek gyakran felölelik az erőforrásokat, a versenyképességi előnyöket, a munkaerőben lévők pozitív aspektusait és az üzleti vállalkozásához kapcsolódó aspektusokat, amelyeket különösen jól teljesítenek, összpontosítva az összes belső alkotóelemre, amelyek hozzáadott értéket képviselnek vagy versenyelőnyt kínálnak Önnek.

A gyengeségek, melyek az Ön ellenőrzése alatt álló tényezők, például a korlátozott szakértelem, az erőforrások hiánya, a készségekhez vagy a technológiához való korlátozott hozzáférés, a nem megfelelő szolgáltatások vagy a rossz fizikai helyzet, csökkentik a versenyképesség megszerzésének vagy fenntartásának képességét. A gyengeségek magukba foglalják a vállalkozás negatív belső aspektusait, amelyek csökkentik a termékek vagy szolgáltatások által nyújtott általános értéket. Ez a kategória rendkívül hasznos lehet a szervezeti értékelés biztosításában, feltéve, hogy a vállalat gyengeségeinek pontos azonosítására összpontosít.

A lehetőségek, azok a külső tényezők összefoglalása, amelyek képviselik az üzleti vállalkozás létezésének és virágzásának motivációját a piacon. Ezek a tényezők magukban foglalják a piacon meglévő sajátos lehetőségeket, amelyek előnyöket nyújtanak, ideértve a piaci növekedést, az életmód megváltoztatását, a jelenlegi problémák megoldását vagy azt az alapvető képességet, hogy versenytársaikhoz képest magasabb értéket kínálhassanak azért, hogy elősegítsék az Ön iránti kereslet növekedését. Az egyik elem, amelynél különösen fontos az időzítés. Például folyamatban vannak azok a lehetőségek, amelyeket igénybe vesz, vagy korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre?

A veszélyek, a szervezet befolyásán kívüli külső tényezők, amelyek potenciálisan veszélyeztethetik a marketingstratégiát vagy az egész vállalkozást. Az elsődleges és folyamatosan jelen lévő veszély a verseny. Más veszélyek között szerepelhet például a beszállítók fenntarthatatlan áremelkedése, a megnövekedett kormányzati szabályozás, a gazdasági visszaesések, a negatív sajtóterjesztés, a fogyasztói magatartásban bekövetkező változások. Noha ezek az erők külsők, és ezért nem képes befolyásolni, a SWOT-elemzés segíthet egy vészhelyzeti terv kidolgozásában, amely lehetővé teszi ezeknek a problémáknak a gyors és hatékony megoldását, amennyiben felmerülnek.

Miután a SWOT-elemzés négy negyedén belül meghatározta az üzleti ajánlatokkal kapcsolatos konkrét értékeket, stratégiai tervet készíthet a megszerzett információk alapján. Például, miután azonosította a velejáró erősségeket, felhasználhatja őket a szervezetéhez legjobban megfelelő lehetőségek kiaknázására, hatékonyan csökkentve a fenyegetésekkel kapcsolatos potenciális sebezhetőséget. Ugyanígy, felismerve a szervezet külső veszélyekkel kapcsolatos gyengeségeit, elkészíthet egy tervet, amely lehetővé teszi azok kiküszöbölését vagy minimalizálását, miközben javítja az Ön felajánlásához kapcsolódó védelmi stratégiákat.

Fontos megjegyezni, hogy a SWOT elemzést befolyásolhatják (és gyakran meglehetősen erősen) azok, akik elvégzik az elemzést. Ezért jó ötlet, ha egy külső üzleti tanácsadó felülvizsgálja az eredményeket, hogy a lehető legobjektívebb tervet készíthessék.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

A kisvállalkozások kudarcának oka lehet, a nem megfelelő irányítás

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A kisvállalkozások kudarcának okait előző cikkünkben már megvizsgáltuk és a tőkehiány okait részletesen körbejártuk. A másik gyakori ok az üzleti hozzáértés hiánya, amelyet a vezetői csapat vagy az üzleti tulajdonos birtokol. Bizonyos esetekben az üzleti tulajdonos az egyetlen felső szintű alkalmazott a vállalaton belül, különösen akkor, ha a vállalkozás az első vagy második működési évében van. Noha az üzleti tulajdonosnak rendelkeznie kell képes elemekkel egy életképes termék vagy szolgáltatás létrehozásához és értékesítéséhez, gyakran hiányoznak egy erős menedzser tulajdonságai és más alkalmazottak sikeres irányításához szükséges idő. Egy kiváló és összeszokott vezetői csapat nélkül az üzleti tulajdonos nagyobb eséllyel rosszul kezeli az üzleti bizonyos aspektusait, legyen szó pénzügyekről, bérbeadásáról vagy marketingről.

Az intelligens vállalkozások tulajdonosai kiszervezik azokat a tevékenységeket, amelyek nem teljesítenek jól, vagy kevés idejük van a sikeres végrehajtáshoz. Az erős menedzsment csapat az egyik első kiegészítés, amelyet egy kis vállalkozásnak meg kell szerveznie, hogy a jövőben is folytathassa működését. Fontos, hogy az üzlettulajdonosok egyet értsenek azokkal a cél kitűzésekkel, amelyet a menedzser megítél az üzlet működéséről, jelenlegi és jövőbeni alkalmazottairól, valamint az üzlet által nyújtott termékekről vagy szolgáltatásokról.

Az üzleti terv és infrastrukturális kérdések szintén fontos állomások. A kisvállalkozások gyakran figyelmen kívül hagyják a hatékony üzleti tervezés fontosságát, mielőtt kinyitják az ajtóikat. A megalapozott üzleti tervnek legalább az üzleti tevékenység egyértelmű leírását tartalmaznia kell, továbbá a jelenlegi és a jövőbeli munkavállalói és vezetői igényeket, lehetőségeket és a veszélyeket a szélesebb piacon, a tőkeigényeket, beleértve a tervezett cash flow-t és a különféle költségvetéseket, a marketingkezdeményezéseket és a versenytársak elemzését. Azok a tulajdonosok, akik a működés megkezdése előtt nem elégítik ki megfelelően az üzleti igényeket, a vállalkozásukat komoly kihívások elé állítják. Hasonlóképpen, egy olyan vállalkozás, amely rendszeresen nem vizsgálja felül az eredeti üzleti tervet, vagy amely nem hajlandó alkalmazkodni a piaci vagy ipari változásokhoz, élettartama alatt potenciálisan leküzdhetetlen akadályokkal néz szembe.

Az üzleti tervekkel kapcsolatos buktatok elkerülése érdekében a vállalkozóknak meg kell értenie az iparágukat és a versenyt, mielőtt egy vállalkozást alapítanának. A vállalat speciális üzleti modelljét és infrastruktúráját jóval azelőtt kell kialakítani, hogy termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnának a fogyasztóknak, és a potenciális bevételi forrásokat reálisan előre kell jelezni. Az üzleti terv létrehozása és fenntartása kulcsfontosságú a sikeres vállalat hosszú távú működtetéséhez.

Az üzleti tulajdonosok gyakran nem készülnek fel a társaság marketing igényeire a szükséges tőke, a kilátások elérhetősége és a pontos átváltási arány-előrejelzések tekintetében. Amikor a vállalatok alábecsülik a korai marketing kampányok összköltségét, gyakran nehéz biztosítani a finanszírozást vagy a tőkét átirányítani más üzleti részlegektől a hiány pótlására. Mivel a marketing minden korai szakaszban működő üzleti vállalkozás kritikus pontja, a vállalatoknak ellenőrizniük kell, hogy reális költségvetést alakítottak ki a jelenlegi és a jövőbeli marketing igényekhez.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)