A marketing szükségessége

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Tudja, mit akarnak az ügyfelei? Úgy gondolja, hogy az ügyfelek bíznak a termékeiben? Mikor látta utoljára, hogy egy ügyfele megoszt vagy véleményt fogalmaz meg a termékéről vagy szolgáltatásáról? Panasz vagy bók volt? E kérdésekre a válaszok a marketingben rejlenek.

A vállalkozás értékesítésének módja meghatározza, hogy a vállalkozás sikeres lesz-e vagy sem. A marketing a kereslet, a relevancia, a hírnév, a verseny és egyebek megteremtésére és fenntartására szolgáló eszköz. Nélküle az üzleti vállalkozás valószínűleg bezárul az értékesítés hiánya miatt.

Miért fontos a marketing? Nézze meg az alábbi okokat, amelyek miatt valóban szükség van rá.

Először is, a marketing hatékony módja az ügyfelek bevonásának, ugyanis fontos, hogy vállalkozása vonzza ügyfeleit. A marketing olyan eszköz, amellyel folytathatja a beszélgetést.

Az ügyfelek bevonása különbözik az ajánlatok kényszerítésétől. A részvétel magában foglalja az ügyfelek számára releváns információkat a termékekkel kapcsolatban. A friss tartalom a létrehozásáról szól. Mondja el ügyfeleinek, amit nem tudnak. Legyen érdekes és érdemes időt tölteniük cégével. A közösségi média az egyik legjobb platform, amellyel, ügyfeleivel kapcsolatot tarthat. Egyes szervezetek rövid videókat és más humorral terhelt trükköket használnak ügyfélkörük bevonására.

Másrészt a marketing elősegíti a vállalat hírnevének felépítését és fenntartását. Vállalkozásának növekedése és élettartama pozitívan összefügg a vállalkozás hírnevével. Ezért igazságos azt mondani, hogy jó hírneve határozza meg a márkatudatot. A marketingtevékenységek nagy része a vállalat márkaértékének megteremtésére irányul. Vállalkozásának hírnevét építi, amikor hatékonyan megfelel ügyfelei elvárásainak. Az ilyen vállalkozás a közösség felelős tagjának tekinthető. Az ügyfelek büszkék lehetnek arra, hogy kapcsolatban állnak az Ön termékeivel. A forgalmazók hatékony kommunikációs, márkázási, PR stratégiákat használnak annak biztosítására, hogy az üzleti vállalkozás jó hírneve fennmaradjon.

Továbbá a marketing segít kapcsolatot létesíteni egy vállalkozás és ügyfelei között. A vállalkozásoknak bizalmi és megértési kapcsolatot kell kiépíteniük ügyfeleikkel. Hogyan hozza létre a marketing ezt a kapcsolatot?

A marketingkutatási szegmenseknek a demográfia, a pszichográfia és a fogyasztói magatartásokból kell állniuk. A szegmentálás segíti az üzletet az ügyfelek igényeinek kielégítésében, ezzel megszerezve a bizalmat. A termékcsapat gondoskodik arról, hogy az üzleti vállalkozás a megfelelő időben meghozza az ígéretét. A hűséges ügyfelek magabiztosak abban, hogy további termékeket az ön cégétől vásárolja. Az üzleti vállalkozás és ügyfelei közötti bizalom és megértés gyümölcsözővé teszi üzleti tevékenységeit.

Ugyanakkor a marketing egy kommunikációs csatorna, amelyet az ügyfelek tájékoztatására használnak. A marketing tájékoztatja ügyfeleit az általuk kínált termékekről vagy szolgáltatásokról.

A marketing révén az ügyfelek megismerik a termékek értékét, felhasználását és további információkat, amelyek hasznosak lehetnek az ügyfelek számára. Ez megteremti a márka ismertségét és kiemeli az üzletét. Erős verseny van a piacon, és állandó hangszórónak kell lennie, hogy meggyőzze az ügyfeleket. Tájékoztassa vásárlóit a kedvezményekről és az egyéb versenytársakról, amelyeket tudatni kíván velük. A kommunikáció révén a marketing segíti vállalkozása piacvezetővé válását.

Továbbá a marketing segít növelni az értékesítést. A marketing különböző módszereket alkalmaz a termékek vagy szolgáltatások reklámozására. Miután egy terméket hirdetnek, az már a radaron van, és ez növeli annak esélyét, hogy eladja. Előfordulhat, hogy az ügyfelek kipróbálják az Ön termékeit vagy szolgáltatásait, és ez váltja ki a vásárlási döntést. Amikor az ügyfelek örülnek a termékeinek vagy szolgáltatásainak, az Ön ismerete nélkül a márka nagykövetévé válnak. Terjesztik a márkáját, és az eladások növekedni kezdenek. Gondoskodjon arról, hogy kiváló minőségű termékeket és szolgáltatásokat kínáljon a marketing erőfeszítései kiegészítésére.

Ráadásul minden marketing szakember megérti a megfelelő közönség megcélzásának szükségességét. Megfelelő tartalommal kell rendelkeznie, amelyet megoszthat az ilyen közönséggel. A marketingstratégiái segíthetnek meghatározni, hogy mely üzleti üzenetküldés képes meggyőzni a célközönséget. Ezen a ponton ki kell próbálnia a különböző üzeneteket, és meg kell néznie, hogy mi működik.

Miután kipróbálta az üzenetküldés különböző halmazát a célközönség számára, meg fog találni egy életképes alapot a marketing erőfeszítéseihez.

Végezetül, miért kellene támaszkodnia a marketing mechanizmusokra? Azért, mert ezek a mechanizmusok megbízható kapcsolatként szolgálnak vállalkozása és a társadalom között. Ápolják az emberek gondolkodásmódját, oktatják a közvéleményt és meggyőzik őket a vásárlásról.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Európai Unió Európai Szociális Alap

Kis- és középvállalkozások körkörös gazdasági modellre való áttérése

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) egyre inkább tudatában vannak a hurkok bezárásának és az erőforrás-hatékonyság javításának előnyeivel. Az előnyök közé soroljuk például az anyagköltségek megtakarítását, a versenyelőnyök létrehozását és az új piacokra való belépést. Ugyanakkor különféle akadályok – nevezetesen pénzügyi források és technikai ismeretek hiánya – kihívásokat jelentenek a kisvállalkozások számára a körforgásos gazdaságra való áttérés során. Ennek a cikknek az a célja, hogy javítsa a kkv-k tapasztalatait és megértését, a körforgásos üzleti modellek végrehajtása során tapasztalt akadályokkal és lehetőségekkel szemben.

 A körkörös gazdaság olyan koncepció, amely számos különféle gondolatiskolában és elméletben gyökerezik, amelyek megkérdőjelezik az uralkodó lineáris gazdasági rendszereket, és amelyek feltételezik, hogy az erőforrások végtelenek.

A körforgásos gazdaság üzleti modelljeinek a kkv-kban történő bevezetésének akadályainak felmérése sokféle felmérésen és forráson alapult. Ezek a források elemzéseiket általában a vállalatokon, vagy kifejezetten a kkv-ken, vagy azok egy részén alapulnak, pl. kkv-k egy földrajzi területen. Ezek a vállalkozások azonban még nem tettek lépéseket a körkörös üzleti modellek felé, következésképpen válaszuk inkább az észleléseken alapuló megfigyeléseket, mint a tényleges tapasztalatokon lévőket. Ez a cikk kiterjeszti az elemzést azáltal, hogy azokra az EU-kkv-kra összpontosít, amelyek már alkalmazták a körforgásos üzleti modelleket, és így sikerült leküzdeniük a lehetséges akadályokat. Egy újszerű elem megtalálható a különböző európai országok reprezentatív kkv-ágazataiban, amelyek sikeresen bevezetik a körkörösséget az üzleti modellekbe, megkönnyítve az ágazatközi tudásfejlesztést. Ez különösen fontosnak bizonyulhat, mivel a körforgásos gazdaságra való áttérés több ágazatra alkalmazható, és hasonló utakon és mintákon is követhető.

A vizsgálataink alapján az akadályokat a következő kategóriákba soroltuk: vállalati környezeti kultúra, tőkehiány, kormányzati támogatás / hatékony jogszabályok hiánya, információhiány, adminisztratív terhek, a műszaki és technológiai tudás hiánya, valamint a keresleti és kínálati hálózat. A kategóriákat az alábbiakban magyarázzuk. Ebben a cikkben a vállalati környezeti kultúra akadályait ismertetjük.

A vállalati környezeti kultúra akadályai a társaság (vezetője és alkalmazottai) filozófiájára, szokásaira és hozzáállására utalnak a körforgásos üzleti gyakorlatok megvalósításában. Például sok kkv-ban az igazgató a vállalat tulajdonosa is, és jelentős befolyással bír a vállalat stratégiai döntéseire. Ebben a tekintetben néhány kkv-menedzser pozitív hozzáállása lehet a kulcs a körforgásos gazdaságban. Ezenkívül a kkv-tulajdonosok vagy vezetők eltérő kockázatértékeléssel is rendelkeznek. A vezetők erős kockázatkerülése akadályozhatja a körforgásos gazdaság megvalósulását, míg a végrehajtásával járó előnyök felmérése után is. A változásokkal szembeni ellenállás az üzleti modelleket a hagyományos konfigurációjukba zárva tartja és komoly szűk keresztmetszetet jelenthet a mikro-kisvállalatokban. Ugyanezen kategóriába tartoznak a munkavállalók hozzáállása és viselkedése is. Míg a környezettudatos társaságnál való munkavégzés motiválhat egyes alkalmazottakat, mások idegenkednek vagy nincsenek tisztában azzal, hogyan kell megváltoztatni a szokásos üzleti tevékenységeket, egyes esetekben a zöld gyakorlatokat akár további munkaterhelésnek is tekintik.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Európai Unió Európai Szociális Alap

Kisvállalkozások a gazdasági növekedésben

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) alapvető szerepet játszanak a gazdasági növekedés előmozdításában a világ gazdaságaiban. A fejlődő országokban a kkv-k jelentős szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, a virágzó magánszektor felépítésében és a gazdaságok diverzifikálásában. A 206 fejlődő országból, 99 fejlődő gazdaságból összegyűjtött vállalkozási felmérési adatok alapján a Világbank tanulmánya megállapította, hogy a tanulmányban a medián országban a munkahelyek 86% -át a 250 vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kkv-k adták.

A fő tényezők, amelyek meghatározzák, hogy egy vállalkozás melyik kategóriába sorolható, az az alkalmazottak létszáma, illetve a vállalkozás forgalma. A közepes méretű vállalkozás 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztat, a kisvállalkozás 50 főnél kevesebbet, míg a mikrovállalkozás 10 főnél kevesebb alkalmazottal bír.

Az országok többségében a mikro-, kis- és középvállalkozások a foglalkoztatás jelentős részét képviselik. Mind a fejlődő, mind a fejlett országokban az ilyen vállalatok a teljes foglalkoztatás mintegy kétharmadát teszik ki. Különösen a fejlődő országokban a kisvállalkozások kritikus eszközeik lehetnek a társadalmi befogadás szempontjából, többek között azáltal, hogy lehetőséget biztosítanak a nők számára a gazdasági tevékenységekben való részvételhez.

Noha a legtöbb országban az kkv-k a munkaerő többségét foglalkoztatják, a GDP-hez való hozzájárulásuk alacsonyabb, a fejlődő országokban körülbelül 35%, a fejlett országokban pedig körülbelül 50%. Ennek oka elsősorban az, hogy ezek a kisebb vállalkozások sokkal kevésbé termelékenyek, mint nagyobb társaik.

A legtöbb országban a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) 10–250 embert foglalkoztató vállalkozásoknak tekintik. A legfeljebb 10 alkalmazottat foglalkoztató cégeket általában mikrovállalkozásoknak nevezik.

Annak ellenére, hogy új lehetőségek merültek fel a kisebb cégek számára a világpiacra való csatlakozáshoz, a kkv-k részvétele a nemzetközi kereskedelemben nagyon korlátozott. Számos tanulmány kimutatta, hogy az kkv-ket a kereskedelem akadályai inkább befolyásolják, mint a nagyobb vállalatokat. Az akadályok közé tartozik a nem vámjellegű akadályok, a nehézkes rendeletek és a határellenőrzési eljárások, a finanszírozáshoz való hozzáférés és az átláthatóság hiánya.

A kkv-k különleges helyzetét néhány WTO-megállapodás, továbbá többoldalú megállapodások és munkaprogramok, valamint technikai együttműködés révén elismerik és kezelik. Például a dömpingellenes megállapodás, valamint a támogatásokról és a kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás egyes rendelkezései csökkentik a kisvállalkozásokra vonatkozó információszükséglet terheit, és lehetővé teszik a kormányok számára, hogy bármilyen segítséget nyújthassanak számukra.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Európai Unió Európai Szociális Alap

A reklám szükségessége a kisvállalkozások működésében

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–


Amikor hallja a reklám szót akkor, mi jut eszébe?

Gondol-e a kedvenc webhelyén található hirdetésekre? Sport reklámokra? Mi a helyzet, az autópálya óriásplakátokkal vagy a metróállomásokon lévő plakátokkal?

Noha többségünknek nagyon jó elképzelése van arról, hogy néz ki a reklám, egy kicsit nehezebb megfogalmazni, hogy pontosan mit is jelent, és hogyan kell jól csinálni.

A nyomdától a felbukkanó hirdetésekig, a reklám idővel minden bizonnyal megváltozott. Ennek ellenére a reklám iránti igény nem változott, és sem a technikák, sem a bevált gyakorlatok nem teszik lehetővé a minőségi reklámozást. A reklámok világával ismerkedünk cikkünkben.

A reklámozás üzeneteket hoz létre, hogy meggyőzze és motiváljon valakit cselekvésre. A jó reklámot úgy tervezték, hogy rendkívül befolyásos, emlékezetes és időnként kockázatos legyen. Áttör a mindennapi élet zajain, zavarja a néző figyelmét és megköveteli a figyelmét.

Legyen szó akár hirdetőtábláról, akár étteremmenü hátuljáról, a reklám különféle módon működhet egy vállalat számára. Íme, néhány példa, először is a márka ismertségének növelése, továbbá potenciális ügyfelek vonzása vállalkozásához, szintén fontos az új és a meglévő termékek értékesítésének ösztönzése. Új termék vagy szolgáltatás bemutatása a piacon, továbbá a termék megkülönböztetése a versenytársakétól.

A reklám különféle módon is végrehajtható. A rádió reklámok, óriásplakátok, márkás pólók és a közösségi média támogatói mind hirdetésnek számítanak. Itt állnak a különböző formátumok és csatornák, amelyeket a hirdetők évek óta használnak: nyomtatott reklám és poszterek, újságok és folyóiratok, kültéri hirdetések és hirdetőtáblák, tömegközlekedési hirdetések, tv-műsorok és események szponzorálása, rádió, szponzorált webtartalom, tv reklámok, online előugró ablakok és keresőmotorok hirdetései, közösségi médiahirdetések.

A reklám szerteágazó, így az alábbiakban bemutatjuk, hogyan lehet hirdetni ezeken a médiumokon.

A reklám és a marketing kapcsolata, abban rejlik, hogy a marketing egy képet ad arról, hogy egy vállalat miként tervezi felhívni a márkája ismertségére a figyelmet és miként győzi meg az ügyfeleket a vásárlásról, míg a reklámozás meggyőző üzeneteket hoz létre ezen átfogó célok elérésére. A reklám a marketing részhalmaza, amely a közönséggel folytatott kommunikáció segítője.

A marketing számos különféle csatornát magában foglal, mint például a közösségi média, az e-mail marketing, a közönség kapcsolatok és a fizetett reklám.

Alternatív megoldásként a reklám csak a marketing egyik része.

A társaság átfogó marketingstratégiája általában tartalmaz egy hirdetési tervet. A reklám a meggyőző üzenetek létrehozásának és közzétételének konkrét folyamatát célozza meg, hogy az ügyfelek cselekedjenek.

A reklám rövid története

A reklám az üzleti élet egyik legrégebbi szegmense, kivéve a valutát és a kereskedelmet. Miután felmerültek a termékek és szolgáltatások, meg kellett ismertetni őket.

A legrégebbi megerősített hirdetés Kr. E. 3000-ből származik. Technikailag az ókori Egyiptomból származó nyomtatott hirdetés volt, amely elősegítette egy menekült rabszolga elfogását. Mellesleg, a hirdetésben megemlítették a rabszolga tulajdonos üzletét is, egy szőnyegüzletet. A rabszolgát soha nem fogták el, de a szőnyegtulajdonos felfedezett egy vadonatúj módszert a forgalom bevonzására, a reklámot.

A hirdetési világban a dolgok gyorsan változnak.

A történelem azt tanítja nekünk, hogy a reklám folyamatosan változó koncepció, csakúgy, mint a vásárlási szokások, valamint az, hogy a fogyasztók hogyan és hol töltik az idejüket. Míg majdnem 140 évvel ezelőtt a képeslapok voltak a reklám legújabb formája, a márkák ma chatbotokat építenek a Facebook Messenger számára, és a mesterséges intelligenciát integrálnak marketing- és értékesítési platformjaikba.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Európai Unió Európai Szociális Alap

A sokat hallott SWOT és a marketing kapcsolata

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A SWOT-elemzés egy egyértelmű modell, amely elemzi a szervezet erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit egy marketingstratégia megalapozása érdekében. Ennek során figyelembe veszi, hogy egy szervezet mit tud, és mit nem tud megtenni, valamint a vállalat termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos esetleges kedvező vagy hátrányos feltételeket.

A SWOT-elemzést gyakran a tervezéshez kapcsolódó kulcsfontosságú lépésként tekintik megtévesztően egyszerűnek, annak óriási értéke ellenére. A rendszer egyesíti a környezeti elemzésből származó információkat, és két elemre osztja azokat, egyrészt a belső kérdések (erősségek és gyengeségek) és másrészt a külső kérdések (lehetőségek és veszélyek).

Az elemzés ezen szintje lehetővé teszi a szervezet számára, hogy meghatározza, vannak-e olyan tényezők, amelyek elősegítik a konkrét célok elérését (egy meglévő erő vagy lehetőség miatt), vagy vannak akadályok, amelyeket le kell küzdeni, mielőtt a kívánt eredmény megvalósulhat (gyengeségekre vagy fenyegetésekre).

Mindenekelőtt vizsgájuk meg, hogy mi az a SWOT-elemzés. A korábban fent említett SWOT elemzés folyamata, kiértékeli vállalata erősségeit, gyengeségeit, piaci lehetőségeit és potenciális veszélyeit, annak érdekében, hogy versenyképes betekintést nyújtson a vállalkozás általános sikerét befolyásoló potenciális és kritikus kérdésekben. Ezen kívül a SWOT-elemzés elsődleges célja minden olyan tényező azonosítása és hozzárendelése, amelyek pozitívan vagy negatívan befolyásolhatják a siker egyikét a négy kategória valamelyikében, objektív és alapos áttekintést nyújtva az üzleti vállalkozásról. Rendkívül hasznos a szervezet céljainak kidolgozásához és megerősítéséhez. A négy kategória mindegyike különleges betekintést nyújt, amely felhasználható a sikeres marketingstratégia ápolására.

Az erősségek, pozitív tulajdonságok a szervezeten belül és az ön irányítása alatt. Az erősségek gyakran felölelik az erőforrásokat, a versenyképességi előnyöket, a munkaerőben lévők pozitív aspektusait és az üzleti vállalkozásához kapcsolódó aspektusokat, amelyeket különösen jól teljesítenek, összpontosítva az összes belső alkotóelemre, amelyek hozzáadott értéket képviselnek vagy versenyelőnyt kínálnak Önnek.

A gyengeségek, melyek az Ön ellenőrzése alatt álló tényezők, például a korlátozott szakértelem, az erőforrások hiánya, a készségekhez vagy a technológiához való korlátozott hozzáférés, a nem megfelelő szolgáltatások vagy a rossz fizikai helyzet, csökkentik a versenyképesség megszerzésének vagy fenntartásának képességét. A gyengeségek magukba foglalják a vállalkozás negatív belső aspektusait, amelyek csökkentik a termékek vagy szolgáltatások által nyújtott általános értéket. Ez a kategória rendkívül hasznos lehet a szervezeti értékelés biztosításában, feltéve, hogy a vállalat gyengeségeinek pontos azonosítására összpontosít.

A lehetőségek, azok a külső tényezők összefoglalása, amelyek képviselik az üzleti vállalkozás létezésének és virágzásának motivációját a piacon. Ezek a tényezők magukban foglalják a piacon meglévő sajátos lehetőségeket, amelyek előnyöket nyújtanak, ideértve a piaci növekedést, az életmód megváltoztatását, a jelenlegi problémák megoldását vagy azt az alapvető képességet, hogy versenytársaikhoz képest magasabb értéket kínálhassanak azért, hogy elősegítsék az Ön iránti kereslet növekedését. Az egyik elem, amelynél különösen fontos az időzítés. Például folyamatban vannak azok a lehetőségek, amelyeket igénybe vesz, vagy korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre?

A veszélyek, a szervezet befolyásán kívüli külső tényezők, amelyek potenciálisan veszélyeztethetik a marketingstratégiát vagy az egész vállalkozást. Az elsődleges és folyamatosan jelen lévő veszély a verseny. Más veszélyek között szerepelhet például a beszállítók fenntarthatatlan áremelkedése, a megnövekedett kormányzati szabályozás, a gazdasági visszaesések, a negatív sajtóterjesztés, a fogyasztói magatartásban bekövetkező változások. Noha ezek az erők külsők, és ezért nem képes befolyásolni, a SWOT-elemzés segíthet egy vészhelyzeti terv kidolgozásában, amely lehetővé teszi ezeknek a problémáknak a gyors és hatékony megoldását, amennyiben felmerülnek.

Miután a SWOT-elemzés négy negyedén belül meghatározta az üzleti ajánlatokkal kapcsolatos konkrét értékeket, stratégiai tervet készíthet a megszerzett információk alapján. Például, miután azonosította a velejáró erősségeket, felhasználhatja őket a szervezetéhez legjobban megfelelő lehetőségek kiaknázására, hatékonyan csökkentve a fenyegetésekkel kapcsolatos potenciális sebezhetőséget. Ugyanígy, felismerve a szervezet külső veszélyekkel kapcsolatos gyengeségeit, elkészíthet egy tervet, amely lehetővé teszi azok kiküszöbölését vagy minimalizálását, miközben javítja az Ön felajánlásához kapcsolódó védelmi stratégiákat.

Fontos megjegyezni, hogy a SWOT elemzést befolyásolhatják (és gyakran meglehetősen erősen) azok, akik elvégzik az elemzést. Ezért jó ötlet, ha egy külső üzleti tanácsadó felülvizsgálja az eredményeket, hogy a lehető legobjektívebb tervet készíthessék.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Európai Unió Európai Szociális Alap