Kisvállalkozások a gazdasági növekedésben

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) alapvető szerepet játszanak a gazdasági növekedés előmozdításában a világ gazdaságaiban. A fejlődő országokban a kkv-k jelentős szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, a virágzó magánszektor felépítésében és a gazdaságok diverzifikálásában. A 206 fejlődő országból, 99 fejlődő gazdaságból összegyűjtött vállalkozási felmérési adatok alapján a Világbank tanulmánya megállapította, hogy a tanulmányban a medián országban a munkahelyek 86% -át a 250 vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kkv-k adták.

A fő tényezők, amelyek meghatározzák, hogy egy vállalkozás melyik kategóriába sorolható, az az alkalmazottak létszáma, illetve a vállalkozás forgalma. A közepes méretű vállalkozás 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztat, a kisvállalkozás 50 főnél kevesebbet, míg a mikrovállalkozás 10 főnél kevesebb alkalmazottal bír.

Az országok többségében a mikro-, kis- és középvállalkozások a foglalkoztatás jelentős részét képviselik. Mind a fejlődő, mind a fejlett országokban az ilyen vállalatok a teljes foglalkoztatás mintegy kétharmadát teszik ki. Különösen a fejlődő országokban a kisvállalkozások kritikus eszközeik lehetnek a társadalmi befogadás szempontjából, többek között azáltal, hogy lehetőséget biztosítanak a nők számára a gazdasági tevékenységekben való részvételhez.

Noha a legtöbb országban az kkv-k a munkaerő többségét foglalkoztatják, a GDP-hez való hozzájárulásuk alacsonyabb, a fejlődő országokban körülbelül 35%, a fejlett országokban pedig körülbelül 50%. Ennek oka elsősorban az, hogy ezek a kisebb vállalkozások sokkal kevésbé termelékenyek, mint nagyobb társaik.

A legtöbb országban a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) 10–250 embert foglalkoztató vállalkozásoknak tekintik. A legfeljebb 10 alkalmazottat foglalkoztató cégeket általában mikrovállalkozásoknak nevezik.

Annak ellenére, hogy új lehetőségek merültek fel a kisebb cégek számára a világpiacra való csatlakozáshoz, a kkv-k részvétele a nemzetközi kereskedelemben nagyon korlátozott. Számos tanulmány kimutatta, hogy az kkv-ket a kereskedelem akadályai inkább befolyásolják, mint a nagyobb vállalatokat. Az akadályok közé tartozik a nem vámjellegű akadályok, a nehézkes rendeletek és a határellenőrzési eljárások, a finanszírozáshoz való hozzáférés és az átláthatóság hiánya.

A kkv-k különleges helyzetét néhány WTO-megállapodás, továbbá többoldalú megállapodások és munkaprogramok, valamint technikai együttműködés révén elismerik és kezelik. Például a dömpingellenes megállapodás, valamint a támogatásokról és a kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás egyes rendelkezései csökkentik a kisvállalkozásokra vonatkozó információszükséglet terheit, és lehetővé teszik a kormányok számára, hogy bármilyen segítséget nyújthassanak számukra.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)