A marketing szükségessége

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Tudja, mit akarnak az ügyfelei? Úgy gondolja, hogy az ügyfelek bíznak a termékeiben? Mikor látta utoljára, hogy egy ügyfele megoszt vagy véleményt fogalmaz meg a termékéről vagy szolgáltatásáról? Panasz vagy bók volt? E kérdésekre a válaszok a marketingben rejlenek.

A vállalkozás értékesítésének módja meghatározza, hogy a vállalkozás sikeres lesz-e vagy sem. A marketing a kereslet, a relevancia, a hírnév, a verseny és egyebek megteremtésére és fenntartására szolgáló eszköz. Nélküle az üzleti vállalkozás valószínűleg bezárul az értékesítés hiánya miatt.

Miért fontos a marketing? Nézze meg az alábbi okokat, amelyek miatt valóban szükség van rá.

Először is, a marketing hatékony módja az ügyfelek bevonásának, ugyanis fontos, hogy vállalkozása vonzza ügyfeleit. A marketing olyan eszköz, amellyel folytathatja a beszélgetést.

Az ügyfelek bevonása különbözik az ajánlatok kényszerítésétől. A részvétel magában foglalja az ügyfelek számára releváns információkat a termékekkel kapcsolatban. A friss tartalom a létrehozásáról szól. Mondja el ügyfeleinek, amit nem tudnak. Legyen érdekes és érdemes időt tölteniük cégével. A közösségi média az egyik legjobb platform, amellyel, ügyfeleivel kapcsolatot tarthat. Egyes szervezetek rövid videókat és más humorral terhelt trükköket használnak ügyfélkörük bevonására.

Másrészt a marketing elősegíti a vállalat hírnevének felépítését és fenntartását. Vállalkozásának növekedése és élettartama pozitívan összefügg a vállalkozás hírnevével. Ezért igazságos azt mondani, hogy jó hírneve határozza meg a márkatudatot. A marketingtevékenységek nagy része a vállalat márkaértékének megteremtésére irányul. Vállalkozásának hírnevét építi, amikor hatékonyan megfelel ügyfelei elvárásainak. Az ilyen vállalkozás a közösség felelős tagjának tekinthető. Az ügyfelek büszkék lehetnek arra, hogy kapcsolatban állnak az Ön termékeivel. A forgalmazók hatékony kommunikációs, márkázási, PR stratégiákat használnak annak biztosítására, hogy az üzleti vállalkozás jó hírneve fennmaradjon.

Továbbá a marketing segít kapcsolatot létesíteni egy vállalkozás és ügyfelei között. A vállalkozásoknak bizalmi és megértési kapcsolatot kell kiépíteniük ügyfeleikkel. Hogyan hozza létre a marketing ezt a kapcsolatot?

A marketingkutatási szegmenseknek a demográfia, a pszichográfia és a fogyasztói magatartásokból kell állniuk. A szegmentálás segíti az üzletet az ügyfelek igényeinek kielégítésében, ezzel megszerezve a bizalmat. A termékcsapat gondoskodik arról, hogy az üzleti vállalkozás a megfelelő időben meghozza az ígéretét. A hűséges ügyfelek magabiztosak abban, hogy további termékeket az ön cégétől vásárolja. Az üzleti vállalkozás és ügyfelei közötti bizalom és megértés gyümölcsözővé teszi üzleti tevékenységeit.

Ugyanakkor a marketing egy kommunikációs csatorna, amelyet az ügyfelek tájékoztatására használnak. A marketing tájékoztatja ügyfeleit az általuk kínált termékekről vagy szolgáltatásokról.

A marketing révén az ügyfelek megismerik a termékek értékét, felhasználását és további információkat, amelyek hasznosak lehetnek az ügyfelek számára. Ez megteremti a márka ismertségét és kiemeli az üzletét. Erős verseny van a piacon, és állandó hangszórónak kell lennie, hogy meggyőzze az ügyfeleket. Tájékoztassa vásárlóit a kedvezményekről és az egyéb versenytársakról, amelyeket tudatni kíván velük. A kommunikáció révén a marketing segíti vállalkozása piacvezetővé válását.

Továbbá a marketing segít növelni az értékesítést. A marketing különböző módszereket alkalmaz a termékek vagy szolgáltatások reklámozására. Miután egy terméket hirdetnek, az már a radaron van, és ez növeli annak esélyét, hogy eladja. Előfordulhat, hogy az ügyfelek kipróbálják az Ön termékeit vagy szolgáltatásait, és ez váltja ki a vásárlási döntést. Amikor az ügyfelek örülnek a termékeinek vagy szolgáltatásainak, az Ön ismerete nélkül a márka nagykövetévé válnak. Terjesztik a márkáját, és az eladások növekedni kezdenek. Gondoskodjon arról, hogy kiváló minőségű termékeket és szolgáltatásokat kínáljon a marketing erőfeszítései kiegészítésére.

Ráadásul minden marketing szakember megérti a megfelelő közönség megcélzásának szükségességét. Megfelelő tartalommal kell rendelkeznie, amelyet megoszthat az ilyen közönséggel. A marketingstratégiái segíthetnek meghatározni, hogy mely üzleti üzenetküldés képes meggyőzni a célközönséget. Ezen a ponton ki kell próbálnia a különböző üzeneteket, és meg kell néznie, hogy mi működik.

Miután kipróbálta az üzenetküldés különböző halmazát a célközönség számára, meg fog találni egy életképes alapot a marketing erőfeszítéseihez.

Végezetül, miért kellene támaszkodnia a marketing mechanizmusokra? Azért, mert ezek a mechanizmusok megbízható kapcsolatként szolgálnak vállalkozása és a társadalom között. Ápolják az emberek gondolkodásmódját, oktatják a közvéleményt és meggyőzik őket a vásárlásról.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
Európai Unió Európai Szociális Alap

Hátrányos helyzetű települések vállalkozásainak lehetőségei

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Az elmúlt időszakban végzett kutatások számos akadályt azonosítottak a hátrányos helyzetű vállalkozások fenntartására. A hátrányos helyzetű csoportok által a vállalkozás kihívásainak metaanalízisére kell a fókuszt helyeznünk. Ezek a csoportok alapulhatnak például az etnikai származás vagy az életkor szerint, majd felhasználhatják az akadályok bizonyos típusainak elemzését. Ennél az elemzés típusnál a hátrányos helyzetű csoportok esetén óvatosnak kell lennünk, ugyanakkor felhívják a figyelmet a közös tényezők, amelyekkel vállalkozásuk fenntartása során szembesülnek.

Az irodalom elemzése során az önfoglalkoztatás fenntartásának akadályait soroljuk be makro- és mikrofaktorokba. A makro tényezők közé tartoznak a szélesebb körű környezeti akadályok, mint például társadalmi-kulturális és pénzügyi akadályok. A mikrotényezők között szerepel az emberi és társadalmi tőke. Az utóbbiak nagyobb valószínűséggel várnak politikai beavatkozásra, míg az előbbiek szélesebb körűek társadalmi kérdéseket és kihívásokat vetnek fel.

A társadalmi és kulturális akadályok olyanokra vonatkoznak, melyek a térbeli sajátosságok, vallások, nyelvek és társadalmi normák. Etnikai kisebbségek és bevándorlók a vállalkozók nyelvi kompetenciája és vallási meggyőződése különösen fontos ebben kontextus. Ez befolyásolhatja képességüket a társadalommal és a gazdasággal való kommunikációra, kapcsolatba lépésük az üzleti és társadalmi hálózatokkal, hozzáférésük az információkhoz, alkalmazkodásuk a helyi szokásokhoz és jogi keretekhez. Ezek különös jelentőséggel bírnak az üzleti tevékenységeik fejlesztése szempontjából. Így a hátrányos helyzetű vállalkozók által vezetett vállalkozások legitimációja komoly kihívást jelenthet fenntarthatóságuk szempontjából, mivel a vállalkozóknak meg kell győzni az érdekelteket az erőforrás-bevitel és az értékesítés területén.

A megfelelő finanszírozáshoz való hozzáférés az üzleti élet egyik legfontosabb forrása a túlélés, a fejlődés és a növekedés szempontjából. Az erre vonatkozó irodalom kiterjedt és arra utal, hogy a hátrányos helyzetű vállalkozók különleges kihívásokkal szembesülhetnek a külső finanszírozás megszerzésében, különféle okokból. Először is szenvedhetnek attól, hogy nem tudnak finanszírozást keresni, mert korlátozott tőkéjük, illetve a hálózati kapcsolatuk alacsony. Bizonyos esetekben ez egy „általános kockázati tényező” lehet, a kudarc bizonyítékán alapul és alapértelmezés, vagy nincs korábbi tapasztalat, a közvetlen faji, életkor vagy nem alapján lévő megkülönböztetés. Másrészt, néhány hátrányos helyzetű vállalkozó, például etnikai kisebbségi vállalkozás tulajdonosok, alacsony gazdasági hozzáadott értékű ágazatokban működnek, magas kudarcokkal, magas kockázatot jelentenek a potenciális befektetők számára. A fenti bizonyítékok kissé vegyesek.

Az empirikus adatok azt mutatják, hogy egyes etnikai csoportok és nők esetében viszonylag alacsony a hitelképesség. Ámbár az okok ellentmondásosak. Az egyik megismétlődő téma a kedvtelen hitelfelvevői hatás. A női vállalkozók kevésbé tapasztaltak a pénzügyi irányítás területén, így általában nehezebb dolguk van a külső finanszírozás megszerzésében. Bizonyítékok vannak arra is, hogy a nemzetiségi vállalkozókhoz hasonlóan a női vállalkozók nagyobb valószínűséggel tapasztalnak nagyobb pénzügyi akadályokat, mint a férfiak. Nem hajlandóak hitelt felvenni, továbbá alacsonyabb szintű adósságfinanszírozást használnak fel. Vitás kérdés, hogy a hátrányos helyzetű vállalkozók finanszírozása során megkülönböztetés történik-e.

Összefoglalva, a vállalkozások fenntarthatóságának finanszírozására vonatkozó bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a hátrányos helyzetű csoportok inkább a kereslet, mint a kínálat oldali kérdéseit hangsúlyozzák. Habár vannak olyan felvetések, amelyek azt mutatják, hogy alacsonyabb a hitelképesség a vállalkozó lakosság körében egyedi személyes tulajdonságok miatt, ezt nem feltétlenül kell megkülönböztetésként értelmezni. Az alacsonyabb szintek tükrözhetik a hátrányos helyzetű vállalkozások más dimenzióit, mint például a vállalkozás mérete, az üzleti szektor, a piaci korlátozások és az alacsonyabb szintek növekedési törekvései. Ugyanakkor ezek tükrözik a hátrányos helyzetű embereket, és szakpolitikai beavatkozás szükségességét javasolják a ciklus megszakításához a hátrányos helyzetben. A bizonyítékok azt is mutatják, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés elemzése összetettebb – a népesség meghatározott csoportjai, a hátrányos helyzet rétegei miatt inkább az üzleti élet, mint a vállalkozó jellemzői, amelyek bizonyos kontextusban működnek: hely, szektor, vállalkozás mérete.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
Európai Unió Európai Szociális Alap