A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.
Az előző alkalommal a bölcsődés kornak arról a szakaszáról írtunk, amelyre a későbbi életszakaszokban nem emlékszik az ember (akár ténylegesen járatták bölcsődébe kétévesen, akár nem). Ez nem jelenti azt, hogy a második születésnap körül ne mutatkoznának olyan emlékezés-jelenségek, amelyek elvileg tartós emlékkép-tároláshoz kéne vezessenek, ám a következő pár év fejlődésfolyamatai keresztezik, lappangásba szorítják ezeket („infantilis amnézia”). Viszont a harmadik életév betöltése körüli emlékfoltjai már sokaknak vannak – például torony-építésekről, kockákról.
Emellett a futkosások, szobában-udvaron körberohangálások, kis járgányokon száguldozások ideje jön el. A felszólítások többlépéses változatait is megérti és teljesíti a kicsi, miközben a nemcsak hallással, hanem szájról olvasással is tanult szavak száma eléri nála az ezret. A képeskönyvek, az utánzó játékok és a társas fantázia- egyben szerepjátékok is helyet kapnak már világában. A mutogatás, a tudatos jeladások, valamint a szándékos késleltetés képessége és kitartás jelensége is kiütközik már valamivel az óvodás-kor előtt. Az én-tudatában megerősödő kisgyermek már tudatosan működteti a végbélzáró izmot; nem kell pelenkázni. A hároméveseknél már beszélhetünk kezdeti norma-megértésről; felfogják, hogy ami nem jó, az esetleg javítható, gyógyítható. Mindezekért „cserébe” a harmadik életévben a testi érés lelassul.
A bölcsőde és az óvoda intézménye amolyan szükséges rossz – avagy pótlólagos fajtájú, kénytelenséget optimalizáló jó. Nem mintha a három-négyéves gyerekekben ne volna közösségi igény, nagyonis létezik ez bennük, csakhogy – nem olyan bonyolult dolog – sokkalta kisebb napi tartamra érvényes ez az igényük, mint amekkora a bölcsődében, óvodában töltött tényleges napi idő. A bölcsőde, óvoda tehát (jórészt) megőrzési funkciós, felnőtt-érdekű intézmény. Az ideális az lenne, ha ötéves korig fordított arányban töltene időt a gyermek: az anyától-nagyanyától távol töltött idő kevesebb órát tenne ki, mint az anya mellett töltött idő, ahogyan a régi, nem-nukleáris családok jelentős részénél történt (nukleáris családnak a magszerűvé egyszerűsödött, kétgenerációs családot nevezik: egy gyerek, két szülő). A közösségben tartózkodás értékei is nehezen pótolhatók – például nem kis jelentősége van annak, ahogy a gyerekközösség reflektálja-adjusztálja azt, ahogyan tagjai egyenként beszélnek: mindegyikük tapasztalatokat szerez az általuk kiváltott számosféle reagálás által. Ugyanakkor nem vitás, hogy játékhuzamok közt otthon nézni a szülői tevékenységet és picikét is résztvenni mondjuk a húspanírozásban vagy a szék-összecsavarozásban (erőltetetlenül, játék-hangulatban maradva, de mégsem épp játszani): elsőrendű minőségi idő.
A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.
Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination
—
Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom Frissítve: 2019.05.03.