vállalkozásfejlesztés

2019-11-222021-07-13

Termék dizájn és tervezési folyamata egy termék fejlesztésénél

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A termék dizájn egy új termék létrehozásának folyamata, amelyet egy vállalkozás értékesíteni fog az ügyfeleknek. Az ötletek hatékony és eredményes generálása és fejlesztése egy olyan folyamaton keresztül, amely új termékekhez vezet.

Az új termék tervezésének folyamatát, vagy a meglévő jellemzőinek frissítését, általában az általuk létrehozott termékkel foglalkozó emberek, tervezők vagy szakértők csoportja, vagy a termék egy meghatározott alkotóelemének szakemberei fejezik be. Ezek az emberek alapvetően meghatározzák a termék minden tulajdonságát. A folyamat magában foglalja a szükséges kitalálást, a lehetséges ötletek összegyűjtését, a prototípusok létrehozását, majd a termék előállítását. Ezen a ponton a terméktervezőknek továbbra is végre kell hajtaniuk az ötletet, valódi termékké kell alkotniuk, majd ki kell értékelniük annak sikerét és megvizsgálni, hogy szükség van-e fejlesztésre.

A terméktervezők mérlegelik és értékelik az ötleteket, és kézzelfogható termékekké alakítják őket. Feladatuk a művészet, a tudomány és a technológia egyesítése, hogy olyan jelenlegi vagy új termékek tulajdonságait hozzák létre, amelyeket mások használhatnak. Fejlődő szerepüket megkönnyítették a digitális eszközök, amelyek most nagyobb szabadságot adnak nekik az ötletek kommunikálására, megjelenítésére és elemzésére.

A tervezési folyamat egy iránymutatást követ, és három fő részből áll, az elemzés, a koncepció és a szintézis – egy folyamatos visszacsatolási körben. Az attribútumok és funkciók mindhárom szakaszban szerepet játszanak.

Az elemzés szakaszában a tervezők úgy döntenek, hogy vállalják a projektet és megoldást találnak a felmerülő problémára. Összevonják erőforrásaikat annak eldöntésében, hogyan lehet a feladatot a leghatékonyabban megoldani. A csapat minden tagja megkezdi annak kutatását, hogy a terméknek hogyan kell kinéznie a cél elérése érdekében.

Az elképzelés szakaszában meghatározzák az ügy kulcsfontosságú kérdéseit. A probléma feltételei célokká válnak, a helyzet korlátozása pedig azokra a paraméterekre koncentrálódik, amelyek között az új tervezést meg kell építeni. A koncepció szakaszában az új funkciókkal kapcsolatos ötleteket veszik figyelembe.

A szintézis fázisában a tervezők különböző megoldásokat találnak az ötleteknek, a tervezési problémáikra. Miután szűkítették ötleteiket néhány kiválasztott csoportra, felvázolhatják a termék elkészítésének tervét. A prototípusok felépítésre kerülnek, az előző lépésben körvonalazott terv megvalósul, és a termék valódi objektummá válik.

Az értékelési szakaszban a terméket tesztelik, majd onnan fejlesztik. Bár ez az utolsó szakasz, ez nem jelenti azt, hogy a folyamat véget ért. A kész prototípus valószínűleg nem működik olyan jól, mint ahogy remélték, ezért új ötleteket kell előállni.

Az elemzés, a koncepció és az szintézis folyamatán keresztül tervezték meg a termékeket, sajátos tulajdonságokkal kiegészítve annak érdekében, hogy a termék felhasználási értéke maximális legyen a végfelhasználó számára.

A különféle termékek különféle kifinomultságúak lesznek a funkciókkal kapcsolatban. Például a svájci hadsereg kés. Különböző modellek léteznek, különböző szerszámkombinációkkal a mindennapi használatra tervezett feladatokhoz. A legegyszerűbben eladott modell csak egyetlen pengét tartalmaz, a legbonyolultabb modell számos kiegészítő szerszámot tartalmaz, például: egy kisebb második pengét, csipeszt, fogpiszkálót, dugóhúzót, konzervnyitót, palacknyitót, hasított / laposfejű csavarhúzót, körömreszelőt, ollót, fűrészt, nagyítót, golyóstollat, stb.

Az „óriás” svájci kést, 2006-ban hozták létre, mely magában foglalja a társaság minden eddiginél komplexebb eszközét. 87 szerszámmal és 141 különféle funkcióval bír. Habár kiterjedt funkciókkal rendelkezik, nem olyan hordozható, mint más kések.

A svájci kés fejlődését jó példának tekinthetjük abból a szempontból, hogy a termék folyamatos bővítése és új tulajdonságainak hozzáadása történt a termékhez. A kiegészítő szolgáltatások túlmutatnak a termék alapvető funkcióin, és így túl bonyolulttá válhatnak, elveszítik az egyszerű kinézetüket. Úgy tűnik, hogy az extra vagy szükségtelen funkciók a kezdeti célokat meghaladó mértékben kúsznak a rendszerbe.

A jellemző kúszás leggyakoribb oka az a vágy, hogy a fogyasztó számára hasznosabb vagy kívánatosabb terméket biztosítson az értékesítés vagy a forgalmazás növelése érdekében. Ha azonban a termék eléri azt a pontot, ahol mindent megtesz, amelyre tervezték, akkor a gyártónak lehetősége van arra, hogy szükségtelen funkciókat adjon hozzá, néha a hatékonyság árán, vagy ragaszkodjon a régi verzióhoz, a javulás észlelt hiányát szem előtt tartva. Noha a funkciók kúszása pozitív hatásokkal jár, költségek túllépéséhez és a termék törléséhez is vezethet, mivel a gyártók elfelejtik az eredeti célt.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

2019-11-152021-07-13

A marketing alapja a termék

Általában egy terméket a „munka vagy erőfeszítés által előállított dolog”, vagy a „cselekedet vagy folyamat eredményei” határozzák meg. A „termék” szó a „termelni” igéből származik, a latin produce „vezetni vagy előhozni” szóból származik. 1575 óta a „termék” szó minden gyártott termékre utal.

A marketingben egy termék bármi, amelyet fel lehet ajánlani a piac számára, és amely kielégíthet egy igényt. A kiskereskedelemben a termékeket áruknak nevezzük. A gyártás során a termékeket nyersanyagként vásárolják, és késztermékként adják el. Az áruk általában a nyersanyagok, például fémek és mezőgazdasági termékek, de a kifejezés utalhat a nyílt piacon széles körben elérhető bárminemű dologra. A projektmenedzsment során a termékek a projekt céljainak formális meghatározásai.

Az áruk, szolgáltatások vagy ötletek közötti különbségek. Az áruk olyan fizikai termékek, amelyek szállíthatóak a vevőnek, és magukban foglalják a tulajdonjog átruházását az eladótól a vásárlóig. A szolgáltatás nem anyagi tevékenység, amely a szolgáltató által mérhető állapotváltozást eredményez a vevő számára. Az ötletek (szellemi tulajdon) az értelem bármely olyan teremtése, amelynek kereskedelmi értéke van, de csak ötletként adják el vagy értékesítik, nem pedig ebből eredő szolgáltatásként. Ide tartoznak a szerzői jog által védett ingatlanok, például irodalmi vagy művészeti alkotások, valamint az ötleti vagyonok, például a szabadalmak, az eredet megjelölések, az üzleti módszerek és az ipari folyamatok.

A termék anyagként vagy immateriálisan osztályozható. A kézzelfogható termék olyan fizikai tárgy, amelyet érintéssel lehet érzékelni, például egy épület, jármű vagy eszköz. A legtöbb áru kézzelfogható termék. Például a futball-labda kézzelfogható termék.

Az immateriális termék olyan termék, amelyet csak közvetett módon lehet felismerni, például egy biztosítási kötvény. Az immateriális adattermékeket tovább lehet osztályozni virtuális digitális termékekké, amelyek gyakorlatilag egy számítógépes operációs rendszeren helyezkednek el, és a felhasználók számára hozzáférhetők szokásos fájltípusokként, például JPG és MP3 formátumban. A virtuális digitális áruk további alkalmazás-feldolgozást vagy átalakító munkát igényelnek a programozók számára, így felhasználásuk engedélyhez és / vagy digitális átviteli joghoz köthető. Másrészt valódi digitális termékek létezhetnek egy adatprogram prezentációs elemeiben, a szokásos fájltípustól függetlenül. A valódi digitális termékeket általában 3D-s objektumoknak vagy prezentációs elemeknek tekintik, amelyek felhasználói ellenőrzés vagy virtuális átvitel tárgyát képezik ugyanazon a vizuális médiaprogram-platformon belül. A szolgáltatások vagy ötletek immateriálisak.

A termékcsalád a következő altípus, mely olyan termékcsoport, amely szorosan összekapcsolódik, akár azért, mert hasonló módon működnek, ugyanazon vevőcsoportok számára kerülnek értékesítésre, ugyanolyan típusú üzletekben forgalmazzák, vagy az adott ártartományba esnek. Számos vállalkozás olyan termékskálát kínál, amelyek egyediek lehetnek egyetlen szervezeten belül, vagy amelyek a vállalat iparágában közösek lehetnek. Előnyök és megoldások

Ami talán a legfontosabb értékesítési szempont, az a vásárlók elégedettsége és a fő haszon jelentése. A fő haszon az, amit a fogyasztók úgy éreznek, hogy megszereznek egy termék vásárlásakor.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

2019-11-082021-07-13

Árképzés a marketingben – Vállalkozásfejlesztés

Az árképzés meghatározza azt az értéket, amelyet a termelő áruk és szolgáltatások cseréje során kap. Egyszerűen, az árazási módszert alkalmazzák a termelő ajánlatainak árának meghatározására, mind a termelő, mind a vevő szempontjából.

Minden üzlet elsődleges célja a profitszerzés, és ugyanez valósítható meg a cégek által alkalmazott árképzési módszerekkel.

A termék vagy szolgáltatás árának meghatározásakor a következő szempontokat kell szem előtt tartani. A termék vagy szolgáltatás jellege, továbbá a hasonló termék vagy szolgáltatás ára a piacon. A célközönség, azaz akik számára a terméket gyártják (magas, közepes vagy alacsonyabb osztályba tartoznak). A gyártási költségeket, nevezetesen munkaerőköltség, nyersanyagköltség, gépköltség, tranzitköltség stb. Végül a külső tényezők, például gazdaság, kormányzati politikák, jogi kérdések stb.

Az egyszer kitűzött cél megadja az utat az üzleti élethez, azaz hogy milyen irányba halad. Az alábbiakban az árképzési célok tisztázzák a célokat.

A túlélés, ugyanis bármely cég legfontosabb árképzési célja az optimális ár meghatározása, amely segíti a terméknek vagy szolgáltatásnak a piaci életben maradását. Minden cég szembesül a veszéllyel, hogy kizárták a piacról, mivel az erős verseny, egy érett piacon vagy változást az ügyfél ízlése és preferenciái, stb. A túlélésnek rövid távú célkitűzésnek kell lennie, mihelyt a vállalkozás megkapja a piacot, és törekednie kell a kiegészítő nyereségre. A piacra lépő új vállalkozások ezt a fajta árképzési célt fogadják el.

A jelenlegi nyereség maximalizálása. Sok cég megpróbálja a jelenlegi nyereségét maximalizálni azáltal, hogy megbecsüli az áruk és szolgáltatások keresletét és kínálatát a piacon. Az árazást a termék vevői igényeinek és az igény kielégítésére rendelkezésre álló helyettesítőknek megfelelően végzik. Minél magasabb a kereslet, annál magasabb az ár. Az áruk és szolgáltatások szezonális kínálata és igénye a legjobb példa erre.

Hatalmas piaci részesedés megragadása. Sok cég alacsony árakat számít fel kínálatáért, hogy megszerezze a nagyobb piaci részesedést. Az árat alacsony szinten tartásának oka az, hogy a skálagazdaságból származó megnövekedett árbevétel következik be. A magasabb értékesítési volumen hosszú távon alacsonyabb termelési költségeket és megnövekedett nyereséget eredményez. Ezt az árképzési módszert általában akkor alkalmazzák, ha erős a verseny és az ügyfelek ár érzékenyek.

A következő árképzési cél a piaci korlátozás. A piac leépítése azt jelenti, hogy magas árat számítanak fel az innovatív és modern technológiát alkalmazó cégek által kínált termékekre és szolgáltatásokra. Az árakat viszonylag magasan tartják a modern technológia miatt felmerült magas termelési költségek miatt. A mobiltelefonok, az elektronikus modulok a legjobb példák a túlzott árképzésre, amelyeket nagyon magas költségekkel indítanak, és idővel olcsóbbak.

Végül sok cég áruk és szolgáltatások árait az ügyfelek által észlelt minőségnek megfelelően tartja fenn. Általánosságban elmondható, hogy a luxuscikkek magas színvonalú, ízléses képet alkotnak azoknak az ügyfeleknek a gondolataiban, akiknek hajlandóak magas árakat fizetni. Az olyan luxusautók, mint a BMW, a Mercedes, a Jaguar stb., kiváló minőséget és jó állapotú képet alkotnak az ügyfelek körében.

Így minden cég végső célja a nyereség, ezért egy termék árát úgy kell meghatározni, hogy szem előtt tartsa a gyártás során felmerülő költségeket, valamint az általa kínált előnyöket, amelyekért az emberek hajlandóak többet fizetni.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

2019-10-252021-07-13

A marketing működése

A kereskedelem a kiskereskedelemben elérhető áruk és / vagy szolgáltatások promóciója. A kereskedelem magában foglalja a mennyiségek meghatározását, az áruk és szolgáltatások árának meghatározását, a kiállítási minták létrehozását, a marketing stratégiák kidolgozását és a kedvezmények vagy kuponok létrehozását. Általánosabban véve, az értékesítés magára a kiskereskedelmi értékesítésre utalhat, azaz az áruk végfelhasználói fogyasztóknak történő biztosítására.

Az értékesítési ciklusok specifikusak a kultúrákra és az éghajlatra. Ezek a ciklusok beilleszthetik az iskolai menetrendeket, és tartalmazhatják a regionális és szezonális ünnepeket, valamint az időjárás várható hatásait.

A kiskereskedelem különféle szempontjai alapján a kereskedelem eltérő és pontosabb meghatározásokat vehet igénybe. Például, a marketingben az értékesítés utalhat egy termék, imázs vagy márka felhasználására egy másik termék, imázs vagy márka eladására.

Mivel a kiskereskedők lehetnek és nem is az általuk értékesített áruk gyártói, az összes értékesítés bruttó értékének mérése betekintést nyújt a vállalat teljesítményéhez. Ez különösen igaz az ügyfelek közötti piacon, ahol a kiskereskedő harmadik fél mechanizmusaként működik a vevők és az eladók összekapcsolásakor, anélkül, hogy ténylegesen részt venne.

A kereskedelem értékesítést nyújthat a szállítmányozási ágazat kiskereskedőinek is, mivel soha nem hivatalosan vásárolják meg készletüket. Annak ellenére, hogy az elemeket gyakran egy társaság kiskereskedelmi telephelyén találják, az üzlet más személy vagy szervezet áruinak vagy tulajdonának felhatalmazott viszonteladójaként működik, gyakran díj ellenében. Általában soha nem lesznek a tételek valódi tulajdonosai, mivel az a személy vagy szervezet, aki az árut feladásra helyezte, visszaküldheti és igényelheti a terméket, ha úgy dönt.

A bruttó áru értéke az áruk teljes értéke, amelyet egy adott időtartam alatt az ügyfelek közötti cserehelyen értékesítettek. Ez az üzleti növekedés vagy a webhely használatának mértéke mások tulajdonában lévő áruk eladására vonatkozik.

A kereskedelem általában a kiskereskedelmi láncokon belül változik, de nagyban függ, az ország régióitól.

A világ minden táján a kereskedelem aktualitása frissül. A kereskedelem szerepe és szabályai fejlődnek. A fő kereskedők, akik korábban főleg a termékek kiválasztásával és bemutatásával foglalkoztak, ma már szélesebb körű elszámoltathatósággal és nehezebb tapasztalattal bírnak az ügyfelek tapasztalataival, valamint a formatervezés és a tehetség fejlesztésével kapcsolatban a megjelenítéshez és a marketingtervezéshez.

Mivel a fogyasztói hozzáértés növekszik, és a technológia ilyen hatalmas szerepet játszik a kereskedelemben, a vállalatoknak fenn kell tartaniuk a fogyasztói elvárásokat. Az innovációnak és a kísérletezésnek központi szerepe van a kiskereskedők értékesítési stratégiáiban.

A szolgáltató cégek és az értékesítő társaságok közötti különbség a következők. Ahogy a neve is sugallja, egy értékesítő társaság tárgyi eszközöket értékesít a fogyasztók számára. Ezeknek a vállalkozásoknak a költségei, például munkaerő és anyagköltségek merülnek fel a termékek bemutatása és végső soron történő értékesítése során. A szolgáltató cégek nem árusítanak eszközöket jövedelemszerzés céljából, inkább szolgáltatásokat nyújtanak olyan ügyfeleknek, akik értékelik innovációjukat és szakértelmüket. Szolgáltató cégek például a tanácsadók, könyvelők, pénzügyi tervezők és biztosítási szolgáltatók.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

2019-10-182021-07-13

Vállalkozásfejlesztés -Marketingmix avagy „4P”

A marketingmix, azok a kulcstényezők, amelyek részt vesznek egy áru vagy szolgáltatás marketingjében, úgymint, a termék, az ár, a hely és a promóció.

Neil Borden az 1950-es években népszerűsítette a marketing ötletét és azokat a fogalmakat, amelyeket később elsősorban marketingmixként más szóval „4P”-ként ismertek el. Borden reklámprofesszor volt a Harvard Egyetemen, és 1964-es “A marketing-ötlet koncepciója” című cikke mutatta be, hogy a vállalatok hogyan használhatják a reklám taktikákat a fogyasztók felkeltése érdekében. Borden elképzelései sokat befolyásolta az üzleti világot. Az ötleteket évekig fejlesztették és finomították.

Az internet, valamint a vállalkozások és a fogyasztók közötti fokozottabb integráció előtt a marketing-összetétel segített a vállalatoknak szem előtt tartani azokat a fizikai akadályokat, amelyek megakadályozták a termékek széles körű bevezetését. A marketingmix kiterjesztései közé tartoznak az emberek, a folyamat és a fizikai bizonyítékok, mint a termék forgalmazásának fontos elemei. Mindezeket a fogalmakat még ma is alkalmazzák a marketingben.

Mindezek után hogyan is működik a „4P”?

Az 1. P: A termék

A termék olyan árura vagy szolgáltatásra vonatkozik, amelyet a vállalat az ügyfelek számára kínál. Ideális esetben egy terméknek teljesítenie kell egy bizonyos fogyasztói igényt, vagy annyira meggyőzőnek kell lennie, hogy a fogyasztók úgy véljék, hogy meg kell nekik venni. A sikeresség érdekében a marketingszakembereknek meg kell érteniük egy termék életciklusát, és az üzleti vezetőknek rendelkezniük kell egy tervvel, amely a termékekkel foglalkozik életciklusuk minden szakaszában. A terméktípus részben azt is diktálja, hogy a vállalkozások mennyit számolhatnak fel érte, hol kell elhelyezniük, és hogyan kell reklámozniuk a piacon.

P: Az ár

Az ár az a költség, amelyet a fogyasztók fizetnek egy termékért. A marketingszakembereknek össze kell kapcsolniuk az árat a termék valós és észlelt értékével, de figyelembe kell venniük az ellátási költségeket, a szezonális engedményeket és a versenytársak árait. Bizonyos esetekben az üzleti vezetők emelhetik az árat, hogy egy termék inkább luxusnak tűnjön, vagy alacsonyabbá tegyék az árat, annak érdekében, hogy több fogyasztó próbálja ki a terméket.

A forgalmazóknak azt is meg kell határozniuk, hogy mikor megfelelő a leárazás. Az árengedmény néha több vevőt vonzhat, de azt a benyomást keltheti, hogy a termék kevésbé exkluzív vagy kevésbé luxus, mint, ha magasabb áron kínálnák.

A „4P”-t a vállalkozások olyan kulcsfontosságú tényezők azonosítására használják, mint amilyeneket a fogyasztók tőlük kívánnak, hogy termékeik vagy szolgáltatásaik megfelelnek, vagy nem felelnek meg ezeknek az igényeknek, hogyan érzékelik termékeiket vagy szolgáltatásaikat a világban, hogyan különböznek egymással szemben, és hogyan működnek együtt az ügyfelekkel.

P: A hely

Helyezési döntések körvonalazzák, hogy egy vállalat mikor értékesít egy terméket, és hogyan szállítja a terméket a piacra. Az üzleti vezetők célja, hogy termékeiket a legvalószínűbben vásárló fogyasztók előtt hozzák forgalomba.

Bizonyos esetekben ez utalhat egy termék egyes üzletekben történő elhelyezésére, de utalhat a terméknek az áruház kijelzőjén történő elhelyezésére is. Bizonyos esetekben az elhelyezés utalhat arra, hogy a terméket TV-műsorokon, filmeken vagy weboldalakon helyezik el, hogy felhívják a termékre a figyelmet, ám ez az elhelyezés átfedésben van a promócióval.

P: A promóció

A promóció magában foglalja a reklámozást, a közönségkapcsolatot és a promóciós stratégiát. Ez kapcsolódik a marketing összetétel másik három pontjához, mivel egy termék népszerűsítése megmutatja a fogyasztóknak, hogy miért van rá szüksége, és miért kell fizetnie érte bizonyos árat. Ezenkívül a marketingszakemberek általában összekapcsolják a promóciós és elhelyezési elemeket, hogy elérjék alapvető közönségüket.

Például a digitális korban a „hely” és a „promóció” tényezők ugyanolyan online, mint offline. Pontosabban, ha egy termék megjelenik a vállalat weboldalán vagy a közösségi médiában, abban az esetben milyen típusú keresési funkciók indítják el a termék megfelelő, célzott hirdetéseit.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

2019-10-112021-07-13

A marketing fogalma – a vállalkozásfejlesztés alapja

A marketing olyan tevékenységekre utal, amelyeket egy vállalat, egy termék vagy szolgáltatás vételének vagy eladásának előmozdítása érdekében hajt végre. A marketing magában foglalja a termékek reklámozását, értékesítését és kiszállítását a fogyasztók vagy más vállalkozások számára. Egyes marketing tevékenységeket leányvállalatok végeznek egy vállalat nevében.

A szakemberek, akik egy vállalat marketing- és promóciós részlegeiben dolgoznak, a reklámozás révén arra törekszenek, hogy a legfontosabb potenciális közönség figyelmét felhívják. A promóciók meghatározott közönségnek szólnak, és magukban foglalhatják hírességek jóváhagyásait, fülbemászó mondatokat vagy szlogeneket, emlékezetes csomagolási vagy grafikai terveket és az általános médialehetőségeket.

A marketing, mint tudományág minden olyan tevékenységet magában foglal, amelyet a vállalat vállal, hogy új ügyfélre tegyen szert és vele kapcsolatot tartson fenn. A munka része a hálózatépítés a potenciális vagy korábbi ügyfelekkel is, ideértve a köszönő e-mailek írását, a golfozást egy leendő ügyféllel, a hívások és e-mailek gyors megválaszolását, valamint az ügyfelekkel való kávézást vagy étkezést.

A marketing legalapvetőbb célja, hogy egy vállalat termékeit és szolgáltatásait egyeztesse azokkal az ügyfelekkel, akik hozzáférést akarnak kapni ezekhez a termékekhez. A termék vevőhöz való illesztése végül biztosítja a jövedelmezőséget.

Fontos: A marketing minden olyan tevékenységet jelent, amelyet egy vállalat egy szolgáltatás vételének vagy eladásának előmozdítása érdekében végez.

A termék, az ár, a hely és a promóció a marketing négy pillére. A 4P más néven a marketingmix, együttesen alkotja azt az alapvető keveréket, amelyre a vállalkozásnak szüksége van egy termék vagy szolgáltatás forgalmazásához. Neil Borden az 1950-es években népszerűsítette a marketing ötlet és a 4P koncepcióját, melyek a termék, az ár, a hely és a promóció.

A termék olyan elemre vagy elemekre utal, amelyeket az üzleti tervek az ügyfelek számára kínálnak. A terméknek arra kell törekednie, hogy kielégítsen hiányt a piacon, vagy lehetővé tegye a már elérhető termék nagyobb mennyiségének fogyasztói elérését. Mielőtt megfelelő kampányt készíthetnének, a marketingszakembereknek meg kell érteniük, hogy melyik terméket értékesítik, hogyan különböztetik meg a versenytársaitól, hogy a terméket párosítani lehet-e egy másodlagos termékkel vagy termékcsaláddal is, és vannak-e helyettesítő termékek a piacon.

Az ár arra utal, hogy a vállalat mennyiért fogja eladni a terméket. Az ár meghatározásakor a vállalatoknak figyelembe kell venniük az egységköltséget, a marketing költségeket és az értékesítési költségeket. A vállalatoknak figyelembe kell venniük a versenytárs termékek árát a piacon, és azt, hogy a javasolt árpont elegendő-e ahhoz, hogy ésszerű alternatívát képviseljen a fogyasztók számára.

A hely a termék eloszlására utal. A legfontosabb megfontolások között szerepel, hogy a vállalat fizikai üzlethelyiségen, online vagy mindkét disztribúciós csatornán keresztül fogja-e eladni a terméket. Mikor a boltokban értékesítik, milyen termékmegjelenítést kapnak? Amikor online értékesítik, milyen típusú digitális termékmegjelenítést kap?

A promóció, a negyedik P az integrált marketing kommunikációs kampányra utal. A promóció különféle tevékenységeket foglal magában, például reklámozást, eladást, értékesítési promóciókat, közönségkapcsolatot, közvetlen marketinget, szponzorálást. A promóciók attól függnek, hogy a termék életciklusának melyik szakaszában van a termék. A forgalmazók megértik, hogy a fogyasztók a termék árát és forgalmazását a minőségével társítják, és ezt figyelembe veszik az általános marketingstratégia kidolgozásakor.

2017-től az internetes felhasználók kb. 40% -a havonta több cikket vásárol online. A szakértők arra számítanak, hogy az online értékesítésben az elkövetkező években hatalmas ugrás következik be.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

2019-10-042021-07-13

A marketing története – Iránytű a vállalkozásfejlesztéshez

A marketing korszakban megértett ötletek az ipari forradalom idején kezdődtek. A gyors társadalmi változások ideje volt a tudományos és a technológiai ipar innovációinak köszönhetően.

Az ipari forradalom idején kezdett könnyebb lenni az áruk vásárlása a fogyasztók számára. A tömegtermelés számos iparágat hozott létre, amelyek ugyanazon erőfeszítéssel foglalkoznak a növekvő fogyasztói piac igényeinek kielégítésével. A szállításhoz szükséges infrastruktúra és a tömegtájékoztatás megtartotta a helyét. Ez szükségessé tette a termelőket, hogy jobb módszereket találjanak a vásárlók számára szükséges termékek fejlesztésére, és kifinomultabb megközelítést kapjanak ezen árukról szóló tájékoztatásukhoz.

Fokozódott a verseny, a huszadik század elejétől az 1940-es évek végéig a verseny az üzleti világban intenzívé vált. A versenyképesség nélkülözhetetlen részévé vált az értékesítés növelésének szükségessége a marketing technikák felhasználásával. Értéke nőtt annak a képességnek, hogy kifejlesszen egy márkát és megfelelő módon értékesítse azt.

A verseny a termelési teljesítmény és a piaci részesedés növelésének szükségességét is elindította az összes iparágban. A marketing kezdte hangsúlyozni a disztribúciós módszereket, valamint a fogyasztói kommunikáció típusait. A cél, ami hamarosan meggyőzte a fogyasztókat, hogy az egyik vállalat által nyújtott áruk és szolgáltatások jobbak voltak, mint egy másik, ugyanazt kínáló vállalaté.

Az 1960-as évektől kezdve számos iparág piaca telítetté vált a versennyel szemben. Az ügyfelek megszerzésének és megtartásának szükségessége most szakembereket igényelt, közvetlenül a marketing területén. Ebben az időben kezdték el a vállalkozások teljes üzleti területüket arra fordítani, hogy kizárólag a vállalat termékeit vagy szolgáltatásait értékesítsék.

A marketing menedzsment ekkor fejlesztette ki a szükséges kifinomultságot, hogy az üzleti siker nélkülözhetetlen részévé váljon. A marketing vezetői elkezdtek foglalkozni a stratégiai tervezéssel. Hozzájárulásuk fontos volt a költségek meghatározásához, a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó információk fogyasztókhoz történő továbbításához használt módszerek meghatározásához.

A marketing világa az 1990-es években kezdett változni. Létrehoztak egy terméket vagy szolgáltatást, és azonnal kifejlesztettek egy márkát. A vállalatok rájöttek, hogy több jó minőségű termék eladására összpontosíthatnak, és jobb márkát építhetnek nekik. Ennek eredményeként a vállalatok magasabb haszonkulcson tudnak dolgozni, úgy, hogy közben a hírnevük is terjed. Emellett növelte az általuk létrehozott márka ismertségét. Néhány, saját márkanévvel rendelkező vállalat több mint 49 százalékkal tudta javítani piaci részesedését.

Az internet fejlődésével a webhelyek elengedhetetlen eszközzé váltak a kereskedelemben. Az 1990-es évek végén a szöveges alapú egyszerű vállalati weboldalak virágzottak. Eredetileg arra szolgáltak, hogy információkat szolgáltassanak a vállalat termékeiről vagy szolgáltatásairól.

Érdekesség: Az első cég, amely online marketing kampányt folytatott, a Bristol-Myers Squibb volt, amely népszerűsítette Excedrin termékét. A kampány sikeres volt, és a Bristol-Myers Squibb több tízezer nevet tudott hozzáadni ügyféllistájához.

Ennek is köszönhetően, az elmúlt 25 évben drasztikusan megnőtt az internet és a keresőmotorok marketingjének fontossága. Az elején a webes keresőmotorok nem voltak a leghatékonyabbak. A keresőmotorral történő jó rangsor megszerzése nem volt bonyolult. A keresőmotor eredményeit könnyű volt megváltoztatni, és az eredmények minősége gyenge volt.

A legjobb minőségű eredmények biztosítása érdekében a keresőmotorok megváltoztatták algoritmusaikat. A cél az volt, hogy érvényesítse a hivatkozó webhelyeket a keresőmotor által biztosított eredmények minőségének biztosítása érdekében. Most már szinte lehetetlen manipulálni a SEO rangsorolását. Amikor ezt megkísérelik, azzal veszélyezteti a cégeket, hogy márkájuk keresőmotorjainak eredményeit eltemetik.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)